Sziasztok!
Fogalmam sincs, hogy hol kellene folytatnom a mesélést. Hiába olvastam vissza az előző bejegyzéseket, mintha kiestek volna a napok. Beteg voltam/vagyok. Mondjuk már csak köhögök, a többi mondhatni elmúlt. Vissza se jöjjenek! Itthon ugyanúgy minden szar. Semmi nem akar megjavulni. Semmi. Pedig már jót tenne a lelkemnek a békesség. A héten próbáltam javítani a helyzeten, de hát félig sikerült. Elkezdtünk mamával beszélni, de még fagyos a dolog. Nem is akarok róla beszélni. Iskola egyre stresszesebb. Az április kegyetlen lesz. Kétnaponta próba vizsgát fogunk tartani, ami csak jó, de sok energiát elvesz. Mennem kell 3 versenyre, ami miatt nagyon sokat kell gyakorolnom. Elkezdtem a 20 tételt tanulni. De közbe más hülyeségeket is számon kérnek, ami benne sincs a vizsgában.. Felesleges. Külön be kell járni segíteni, hogy meglegyenek a pontok, különben bukta lesz. 

Március 22-én csináltattam 2 tetoválást. Már régóta szerettem volna őket, szóval egy kis boldogság kijárt. A tavaszi szünet nagyon jól jött. Kicsit megpihentem. Voltam Zolival Medveparkban meg Leányfalun. Bográcsoztunk is, meg Theoval voltunk sétálni. Persze közbe ment itthon a szarkavarás. Nehogy jó legyen minden. Logikus. Komolyan, azért várom, hogy levizsgázzak, hogy el menjek dolgozni és elhúzzak innen a fenébe. Nem kell ez nekem.

Szomorú, de úgy veszem észre, hogy mostanában csak panaszkodni járok fel az oldalra. Úgy szeretném, hogy valami boldogat és pozitív dolgot tudjak megosztani Veletek! Sajnálom.