Jordin Sparks - Battlefield |meghallgatom|

Ahoi.
Hát még mindig nagyon magam alatt vagyok. Vasárnap délután így mentem az utcán. A járda közepén állt egy néni csak úgy. Mikor odaértem megfordult és megkérdezte h vérzik e a nyaka. Mondtam h igen. Megkérdeztem h mi történt. Elmonda h egy MAGYAR fiatalember odament hozzá megkérdezni h merre van a Lavotta utca és néni segíteni akart erre az a geci letépte a nyaklácait. Úgy sajnáltam. H lehetnek ennyire undorító emberek? Az ilyeneket kiírtanám. -.- Rohadnának meg. Azt jövök hazafele. Mit találok a földön? 5000ft-t. 2x is körbenéztem h nem e keresi valaki vagy vmi. De kb senki se volt a környéken. Szval megtartottam. 
Baluval még mindig beszélünk. Megbeszéltük h maradunk barátok. De persze már nem lesznek olyan nyíltak a beszélgetéseink. De számíthatunk egymásra. Persze én tnap mint állat harcoltam h adjon még egy esélyt h próbáljuk újra.. Kb könyörögtem. És lehet h most mindenki lebaszna h mért könyörgök egy srácnak, és h úgyis jön más. Egyáltalán nem éreztem magamat szánalmasnak. Balázs más mint a többi. Érte megérte ez a kis harcolás.. csak nem hagyta magát. Ezért is harcoltam. De hiába, fél újrakezdeni.. De megígértettem vele h ha majd máshogy kezd érezni vagy hiányzok neki vagy nem is tudom, akkor mindenképpen szóljon. Mivel ő is szerelmes még belém és én is az vagyok. Életem végéig az leszek, mivel ő volt az első igazi mindenben! Annak annyira örülök h barátok maradtunk, és tudunk beszélgetni. Csak ugye az fáj h már semmi nem lesz. Se csók, se ölelés, se simogatás... :( Szeretem! Nagyon! Majd 1-2 év múlva könnyebb lesz. Ennyire nem voltam oda még senkiért. Namindegy. Legalább beszélgetünk kb majdnem minden nap :)
Tnap délután visszaadtam Balunak a könyveit meg az ingjét. Alig bírtam ki h ne öleljem meg. És mikor mentem a mozgólépcsőhöz akkor ő is meg én is néztük egymást. Szívszorító érzés volt. És persze megint elsírtam magam.
Ma meg fél9-9 körül találkoztunk Csillával Csepelen. Mentünk tüdőszűrésre. Megcsináltattuk. Hnap kell visszamenni az eredményért. Beszélgettünk kicsit a Szent Imre térnél. Erre jött a szakács tanárunk. Érdekesen nézett ki, mivel soha nem láttam normális ruhába csakis gyakorlatosba :D De így ő köszönt h Jaaaj sziasztok lányok. Tanárúúr :) Kérdezte milyen volt a nyarunk meg h vagyunk. Mi is kérdeztük. Utána meg így megsimogatja a vállamat h jaaj Klauuka :D Csezdmeg. Így csak mama hívhat :) Aztán úgy köszönt el h majd hétfőn találkozunk. Ezek szerint marad hétfőnként a gyakorlatunk. Utána még itt Kőbányán mászkáltunk Csillával. Ment haza, én meg mentem fodrászhoz. Most másnál voltam, nem akinél régen voltam. De jól megcsinálta, csak úgy tépte a hajamat meg leégedte a fejbőrömet... Én pedig bírom a strapát. De ez kajak fájt. -.- 
Hazajöttem. Kidolgoztam a törit. 3 kérdésre még kell a válasz. De a többi megvan. Utána a lányok rámakaszkodtak megint. Fél8 körül mentek el. Azóta gépezek. Hnap délután találkozok Szilvivel. Hnap fog visszaköltözni a koliba és mikor megtudta h mi szétmentünk Baluval már akkor mondta h szerdán lebassza a cuccait és jönni fog hozzám. Szval talunk olyan fél3-3 körül. Fél5körül elindulok Csepelre a leletért. Csillával ott találkozok azt elmegyünk érte.