Sziasztok!
Hogy bírjátok ezt a nagy meleget?! Megpusztulok. Kamuztak itt nekünk, hogy vasárnap jön a lehűlés... nem lett belőle semmi. :D Csütörtökön délután átmentem Zolihoz. Pénteken délelőtt elmentem Zolival edzeni. Teljes test volt. Élveztem nagyon, pedig eddig mindig szenvedés volt. Spinning hatása. Délután találkoztunk haverokkal. Sajnos Csabi nem ért rá, így csak 4-en voltunk. Márk hiányzik a legjobban... a nyomi kint van még mindig Angliában. Igazán haza jöhetne. A lényeg, hogy úgy volt, hogy ott alvós este lesz, meg iszogatás, dumázás, filmezés ilyesmi, de Zoli szülei nem tudtak elmenni a szállodába, mert összejöttek a dolgok. Ugyebár kamionos üzletük van, és hát nem az ígért időpontra pakolták meg, így csúszott az egész, aztán nem is volt kedvük elmenni. Szóval ebből csak egy mozizás lett. Megnéztük a Ted 2-őt. Néztem előtte róla véleményeket, eléggé lehúzták, de szerintem jó volt. Mondjuk az igaz, hogy olyan volt a film, mintha egy csomó Family Guy részt összegyúrtak volna. :D Utána dumáztunk még egy kicsit, aztán ment mindenki haza. Szombaton Zolival levittük Theo kutyát a Dunára. Rávettem Zolit, hogy vigyük Lili kutyát is (tacskó-mopsz keverék - nemtudom, hogy jött össze), de meg is bántam. Öregségére megbolondult már ez a kutya. Levesszük a pórázt róluk, hogy bemenjenek a vízbe, Theo szalad, mint egy bolond, a Lili is, csak ő a másik irányba. Amíg rajta volt a póráz semmi baja nem volt, meg Zoli mondta, hogy amúgy se menne el. Hát persze, hogy hiába szóltam neki, baszott visszajönni, így rohannom kellett utána. Gyors sprint megvolt. Nagyon mérges lettem rá. Utána már nem ment el. Bementünk Theoval a vízbe, mondjuk csak térdig, de jó hűvös volt a víz. Aztán kint hagytuk a parton Lilit. Zoli talált egy kis szigetet, ahol csak bokáig ért a víz. Oda bevonszoltam Lilit, aztán csak lesett, hogy nem tud hova menni. Theo meg lusta, nem akar úszni. :D Milyen kutya ez?! :D Kicsit megkapta a hátamat a nap, szóval most két ratyi csík van a top helyén. Ha ezt tudom, akkor legalább a tetkómról lehúzom a pántot. :D Jó koszosan mentünk haza. :D Utána még mentünk valahova, de nem rémlik, hogy hova. Vagyis nem volt fontos. :D Vasárnap otthon punnyadtunk. Délután átmentünk a másik házba, Zoli anyukájának csináltam tortát. Mivel úgy volt, hogy elmennek hétvégére, tökre örültem, hogy mire hazaér lesz egy meglepi tortája, de így... még jó, hogy ott a másik ház egyenlőre. Nem volt feltűnő, hogy minden szart áthordtam, de hát na. :D Túrós gyümölcsös tortát csináltam. Ebben a melegben szerintem a legjobb, mivel hideg és nyami. :D Másnap reggelre meg is dermedt. Hétfőn voltunk Tacskóba, vettünk kaját meg minden. Azt mondták, hogy vesznek medencét, de nem lett belőle semmi. Pedig mekkora király lenne 80 fokban a jó kis medencében punnyadni. :D Bejött velem Zolcsi a Hepi otthon boltba, ki is néztem magamnak jó cuccokat, megyek a pénztárhoz, erre nem lehet kártyával fizetni. Gonoszok. Persze kp nem volt nálam. Hát hogyne. :D Hazamentünk, aztán odaadtuk a szülinaposnak a tortát. :D Utána voltunk fodrásznál. Jó rég voltam, majdnem fél éve. Kellett már neki a vágás. :D Aztán sírtam, hogy rövid lett. Pedig csak 3-4 centit vágott. :D Úgy volt, hogy hétfőn este jövök haza, de Zoli meggyőzött, hogy csak ma jöjjek haza. Úgy is volt. :D És persze ma is megvolt a kis lelki szemetesláda beszélgetésem. Rámírt délután egyik osztálytársam, hogy itt van az Árpád hídnál, menjek már le, mert milyen rossz kedve van, meg szétverte a kezét. Eleinte nem volt kedvem, mivel nem mondom magunkat olyan jó barátoknak, inkább ismerősnek, de annyit könyörgött, hogy lementem. Hát kb háromnegyed órára találkoztunk, és az végig róla szólt. Nem baj, láttam, hogy szar napja, vagy inkább hete volt, de azért megkérdezhette volna, hogy hogy vagyok. :D Eskü valami pszichológusnak kéne lennem. Amúgy amikor hazaértem, Lujzi cila nagyon édes volt. Majdnem egy hete nem találkoztunk, annyira bújt. *o* Cukker. 
Azon gondolkoztam, hogy le kéne már cserélni ezt a kinézetet, de annyira imádom, annyira a személyiségem, hogy még nincs kedvem. Pedig már nagyon rég óta ez van fent. :D 
Hazafele hallgattam a zenét, és a Lordi-tól a Hard rock halleluja jött, amit már elég régen hallgattam, de vagy már ezer éve imádom! És a kedvenc részemnél még mindig kirázott a hideg. (videó - 2:28) Az élet apró örömei. :D