Adele - Someone Like You |meghallgatom|

Hali.
Ma egész jó napom volt. Reggel még eléggé magamba voltam estve (majd nemsokára megtudjátok h miért).. Aztán suliba felvidítottak. Hűhhű meglett beszélve a vasárnap :D De gecijólesz úristen :D Vp, pia, pasik(bár elv  bűnrondák lesznek xD) Várom :) És leszarom most befogok baszni.. mert eddig nem sikerült. :D Meg hajnalba fogunk horrorozni a csajokkal xD Geci szétfogjuk fosni magunkat meg az egész utca azt fogja hallani h visítunk :D Artúr ma csomószor megölelt ami jól esett. Zoli meg egyik szünetbe mellém ült, azt ráraktam a lábam és persze h piszkált :D Meg ő is odajött megölelni :) Most jól esik minden ilyen kicsi szeret kimutatás másoktól. Laci ( a nyomorék akit rühellek már, annyira rámvan szállva) odajön h hoztam neked meglepit.. Mondom király. Erre odanyomja a pofámba a mogyorós milkát.. Anyád mondom, honnan a rákból tudja h imádom a mogyorósat.. főleg h milka. Bmeg. Kriszti meg röhögött xD De elosztogattam xD Nehogymár :D Nikitől tarháltam almás pitét :D Danival egész nap röhögtünk mert akárhányszor egymásra néztünk megszólaltunk h Sziiiiiia és integettünk :D Kicsit néztünk ki hülyén de poénos volt :D Meg kint voltunk a folyosón és Artúr ölelgetett, meg kintvolt Norbi meg Kriszti. Erre Zoli és Márk kivánszorogtak, közbe soha az életbe nem jöttek még ki xD Azt Márk fütyült egy makkal xD Pont jött ofő és olyan balhét levágott xD Szakadtam :D Órák unalmasak voltak. :D Angolon kb semmit se csináltunk, mert pofázott a tanár h mit kell és hogyan meg kiosztotta a múltórai dogát h aki nem fejezte be az megcsinálja. Nekem anno kemény 3 szó nem jutott eszembe, szval azokat még beírtam és cső. :) Matekon se csináltunk semmit mert a tanárnak kijött az aszmája és fájt a feje, szval csak kijavította a megmaradt dogákat. Gazdaságin írtunk. Nemtom hányas lesz. Hazafele meg a 85ösön találkoztam Roxival,Bencével, Krisztivel meg Tomival. Hát mondom wtf ti hova mentek? Örsre meg utána nemtudom hova és akkor vissza és blabla. Mondom jó biztos. Meg h menjek én is. Dehogy megyek hagyál már. (most azért h hallgassam a faszságaikat meg azt lássam h kb ott helyben megbassza Krisztit a Tomi.. xD kösznem) De fogták a táskámat h nem nem megyek haza. De kimásztam, szval letudtam szállni :D Muhahahahahhaa :D Hazaértem, mama mondta h egyek és utána menjek vele erre a Ceregem-es cuccra amira ő már régebb óta jár. Hát mondom oké. Elmentem, ugye átkellett öltözni. Megtapsoltak engem xD Mert h új vagyok és h köszöntöttek, meg megkérdezték h milyen bajaim vannak. (mondtam h kicsi gerincferdülés, meg ilyen allergia féle de nemtudom mire) Utána kicsi torna, és utána belehetett feküdni az ágyba. Geci érdekes volt, mert így végigmegy a gerinceden és nekem a lapockánál meg amikor a gerinc végénél van akkor fájt. De mama szerint a 3. alkalom után már nem fog fájni. Szval most én is járni fogok. Most 40 perc az egészségre nem árt. :) Meg mindenki olyan kedves. :) 
Most jön a bajom.. Tnap én kiakadtam. Nem értem a pasikat. Komolyan mondom, egyszerűen nehéz megérteni őket. Becézget úgy ahogy akkor hívott mikor együtt voltunk, szíveket küld, célozgat meg puszii... Ezek persze h reményeket keltenek bennem... hülye az az ember akibe ilyenkor nem indul el a remény.. Erre tnap kiírt vmit.. ami mégjobban összezavart és rákérdeztem és hát.. ő nem akar semmit csak hiányzok. Bmeg akkor ne adjál reményeket. Szenvedek megint. Én ezt már nagyon nem bírom. Most azt a falat amit másfél hónap alatt magam köré tudtam húzni h erősnek látszódjak, egy hétvége alatt romokba döntötte.... És ... kezdhetem előlről.. Megint.. Nem elég h már 2x megbántott, sőt.. nem még kell.. belémkell rugni h mégjobban fájjon. Megalázott, szenvedtem miatta, stb... sikerült össze szednem magam, erre akkor amikor a legkevésbé számítok rá akkor rámír... Csak az a bajom, hogy hiányzik... és akármennyire is tagadom még szeretem. Szeretem, mivel 1 évet gecire nem lehet elfelejteni. Főleg h mellette tanultam meg sokmindent, vele éltem át minden olyat amit egy kapcsolatban szoktak... és még sorolhatnám. Hiányoznak az ölelései, az illata, a szép barna szemei, az az ártatlan tekintet amikkel rámnézett, a csókja.... Nekem ez nem megy. Édes jó istenem.. Nekem csak a szenvedés marad.. Elegem van ebből. Legszívesebben elütnék egy buszt.. Azt mindenki boldog lenne. Nem szenvedék. Csak meghalnék. Semmi érzéssel. Jó is lenne. De neeem.. nekem szenvedni kell. És ha már sikerül összekaparni magam akkor persze h jön egy nagy vihar ami megint romokat hagy maga után. Nemtudom mit csináljak. Összevagyok zavarodva. Ez ellen nem tehetek semmit. Csak tűröm. És még az a legrosszabb h amióta 7végén rámírt, várom h beszélhessünk... várom h írjon és megtudjam mivan vele. De ezt meg nem szabadna, mert sztem csak átvág. Vagy unatkozik és nem talál jobbat akit szekálhasson, hanem engem hagy szenvedjen a szerencsétlen.. Szval erről le kell szoknom. Erős vagyok! Képes leszek rá... valamikor. Tnap már kisírtam magam vmennyire.. De nekem tényleg elegem van a szenvedésből. Miért nem lehetek egyszer boldog?! Ha már elvették tőlem azt akit a legjobban szerettem... Miért nem adják vissza, vagy esetleg mást h boldog legyek... Istenem.. De képes leszek elfelejteni és csak barátként tekinteni rá. Legkésőbb decemberre össze kell szedni magamat, hisz akkor megyek velük kirándulni. Lesz bennem tartás és nem fogok miatta sírni, se vágyni rá se semmi!!!!!! Erős leszek! És nem érdekel h olvassa vagy sem.. Kikell írnom valahova, mert most egy "barátomnak" se tudom így elmondani.. Meg mindegyik mást mond és kurvára összezavar.. Jó ott van netti, de szegénynek van elég baja a pasikkal, nem kell neki még az én gondom is. Najó. abba hagytam a sírást és az önsajnálatot..