Sziasztok!
Megérkeztem a nyaralásból rengeteg szúnyogcsípéssel. :D Röviden se jó se rossz nem volt ez a nyaralás. Múlthét csütörtökön a 9:30-as vonattal indultunk le Balatonföldvárra. Természetesen nem tudtunk együtt ülni, mert 6 személyes egy kabin és mi 8-an voltunk. Szóval 3 lány meg az 5 fiú külön. Nem volt vele semmi gond, elbeszélgettünk. Leértünk és röpke háromnegyed óra/órás séta következett a házig. Ennek nagyon örült mindenki. NEM. Leértünk, akkor a csávó elmagyarázott mindent, aztán még utána is ott maradt, már eléggé idegesítő volt. Nagy nehezen elment. Lementünk a partra, nagy hullámok voltak, mert elég szeles volt akkor az idő. Még a víz is hideg volt, de mi bementünk. Utána kerestünk boltot. "10 percre van" aaaahaaa.. háromnegyedóra séta. Kösz. Bevásároltunk. Nemtudom melyik nap, de pizzát is ettünk. Első éjszaka. Lefeküdtünk olyan 11 körül, mert ugye mindenki tök korán kelt meg járkáltunk egész nap. Erre éjfélkor csipogott az a k*rva riasztó. Jó biztos majd abba hagyja. Persze, hogy nem. Persze, hogy a mi ajtónk előtt volt a riasztó. Nem mertük Zolival megnyomni, mert akkor beriaszt az egész, ezért felkeltettem Attilát, mondván, hogy nekik is ilyen van. Megnyomott egy gombot és csöndbe is maradt. Én a rossz alvó, majdnem elaludtam erre megint csipogott 1 körül. Én azt hittem valakit megfogok ölni. Zoli felkeltette Márkot, mert neki mutatta meg a csávó, hogy kell ezt a szart kezelni. Akkor ő is ott gondolkozott, hogy mi a szart kéne csinálni, végül megnyomta a csillag gombot. Csöndbe is maradt. Megint majdnem alszok és megint elkezd sípolni. Zoli az leszarta, aludt tovább. De én nem tudtam. Agyfasz kerülgetett. Már azon voltam, hogy keresek valami éleset és belekúrom. Végül bedugtam a fülhallgatót, maxra a zenét és máris tudtam VOLNA aludni, ha nem kezd el iszonyatosan fájni a fogam. Azzal is szenvedtem, fájdalomcsillapítót is vettem be, mindent csináltam, de nem múlt el. Kb olyan hajnali 5 körül aludtam el, de megint felkeltem arra, hogy csipogott az a ratyi. Aztán Márk lenthagyta a telefonját, persze a mi szobánkban és ébresztett 6-kor. Már nemtudom, hogy bírtam megállni, hogy ne visítsak fel egy nagyot... Végül elaludtam, de 10-kor meg keltettek minket a többiek, hogy menjünk boltba. -.- Második nap nem mentem be a vízbe, mert fájt a fogam, a hátam is majd szét szakadt és az orrom is fojt. Zolival kint maradtunk a parton. Napoztam. Estefele elkezdtünk iszogatni. Jégert, Martinit és Wiskey-t ittam. Kevertem és mégse rugtam be. Jól éreztem magam, hülyeségeket is beszéltem, de emlékszek mindenre, hogy mit csináltam. Ezek szerint nagyon jól bírom a piát. :D Szegény Kriszti nem bírta annyira, jöttek is ki belőle dolgok. Ez volt olyan 11 körül és majdnem fél3-ig ápolgattuk, mert nem lett jobban szegényke. Ezen az éjszakán se aludtam olyan sokat, mivel ugye 3-ig fentvoltunk Kriszti miatt, utána megint sípolt az a szar. Szóval 5-6 között aludtam el. Természetesen megint keltettek minket 10-11 között. Harmadik nap elég punnyadós volt. Csak boltba mentünk el, meg a srácok gokartoztak. Este mentünk le a partra naplemente körül. Szép volt. Negyedik nap szintén boltba voltunk, elmentünk a központba ott vásárolgattunk ajándékokat, meg minden félét, voltunk kisvasutazni. Beültünk egy étterembe. Jó volt a kaja, csak mindent nekünk akartak kihozni, pedig mi nem is kértünk olyat. :D Este meg nyársaltunk. Fincsi volt meg meleg. :D Utolsó nap szintén bementünk a központba, megvettük a vonatjegyeket. Voltunk a parton is. Úgyvolt, hogy vizibiciklizünk, de csak 4-en mentek, mi meg ott unatkoztunk. Vettem magamnak kürtöskalácsot. Nyami. Mamának vettem egy hűtőmágnest. Aztán este fele összepakoltam a cuccunkat Zolival. Baromkodtunk még egy kicsit a többiekkel. Kedd reggel 8-kor keltettek a többiek. Rendet raktunk, felsöpörtünk, szemetet összeszedtük. Akinek még kellett pakolnia, az azt csinálta. Fél10 körül megjött a csávó, átadtuk a kulcsot, megköszöntük, aztán ismét egy jó hosszú, fáradalmas séta következett a vonatállomásig. 10:40-kor jött a vonat. Gyors vonatra vettünk helyjegyet. Felszállunk. Öregek befoglalták a helyünket. Szóltunk normálisan, hogy mi megvettük a helyjegyet, legyenek szívesek elmenni, mert ez a mi helyünk. Ők nem, ők öregek, mi basszuk meg az anyáknak, stb. Fú de én hogy szídtam őket. Mert ha nem normálisan szólunk akkor beszéljenek így velünk, de igenis normálisan kértük őket és bunkók?! Na álljon meg a menet. Fél óra után végre ott terem a kaller. Elmagyaráztuk neki, hogy mi van. De még neki se akartak elmenni a helyünkről. Már ott tartottak, hogy megállítja a vonatot. Nagy nehezen elmentek, de ugye úgy mint az elején mi 3-an lányok, 5-en a fiúk egy kabinba. Persze mi hárman maradtunk a fél csoport öreg gecivel. Azok meg folyamatosan ugattak nekünk. Én meg vissza. Aztán leesett nekik, hogy nem fogjuk magunkat hagyni és kussba maradtak. Másfél óra utazás helyett lett 2 és fél, mert ez a gyöki vonat megállt a megállóba és még fél órát ott ácsorgott. Végre hazaértünk 3-ra. Pedig 1-re kellett volna. Pihi volt, megszokott kis ágyikó <3 Tegnap délután jöttem haza Zolitól. Cicáztam, meg mamáékkal beszélgettem. Ennyi volt a csodálatos nyaralás. :)