Nehéz szívvel, de lecserélem a kinézetet. Viszlát szemüveges cilák!

Sziasztok!
Végre nem egy hét összefoglalójával jövök. :D Pénteken találkoztam Krisztivel, elmentünk a Westendbe. Hát gyerekek... sose voltam az a nagy plázába járó emberke, de abban az iszonyat nagy tömegben eldöntöttem, hogy később se leszek az. :D Rengetegen voltak. Mintha ingyen osztogattak volna valamit. Ittunk - hát nem is tudom hogy nevezzem - valami tápiókás löttyöt. Igazából valami szirup és az alján van a tápióka gyöngy. Áh biztos tudjátok, hogy miről beszélek. :D Kicsit csalódtam ebben, mert annyira vártam, hogy ah mennyire finom lesz, de nem. Iszonyat édes volt, és a tápiókára meg azt hittem, hogy valami kemény, ropogtatnivaló akármicsoda. Talán ha a felét megittam. Pedig nem vagyok válogatós. Közben felmentünk a tetőre. Tele volt. Az összes padon majdnem szexeltek. Ha akarnék, akkor nem is kéne pornó oldalt megnyitnom, hanem elmegyek a Westendbe és ott látok egy csomót. :D 4 óra fele kicsit éhesek lettünk, gondoltunk egyet, és elindultunk egy kínai étteremhez - nincs messze a Westendtől -, erre nem fogadják el a kártyát. Ahhoz meg már nem volt kedvünk, hogy visszasétálunk a Westendbe és utána meg megint vissza. Inkább elmentünk a Jászaihoz, gondolkoztunk, hogy átmenjünk-e a Margitszigetre, de inkább a híd lábánál leültünk a partnál. Kriszti sikeresen beleült egy madárszarba. Nem is ő lenne. :D Szombaton pakolásztam, portalanítottam, sorozatot néztem, gép... szóval sokásos. :D Tegnap pedig mamának segítettem barackos-szilvás gombócot és nudlit csinálni. Utólag ráverek a kezemre meg a számra, hogy nem bírtam megállni, és ettem belőle. Oké, hogy keveset, de ah.. finom volt. :D Délután jöttek az unokahúgaim, mert a Zsófi az anyjával ment Violetta koncertre, Eper meg itt maradt addig nálunk. A gyerek nem lesz kocka.... NEEEM. Meglátta a Minecraft ikonomat, és kifakadt, hogy tudja mi ez a játék, és hadd játsszon vele. Hát mondom oké. Akarom magyarázni neki, hogy mit hogyan, erre benyögi, hogy már tudja. Jaaaa, bocs. :D 9 éves. :D Valamikor el kell kezdeni.
Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de nekem nem jön be Miley új klipje. Oké, hogy mindenki változik az ízlése, meg minden. Amúgy nekem még a kalapács nyalogatós korszaka is bejött, de ez már nekem egy kicsit túlzás. Főleg, hogy ez a "klip" eléggé hajaz a ... le se akarom írni. :D Lehet, hogy perverz vagyok, de hát na. Bieber gyerek nem mondható a kedvencemnek, sőt egyenesen nem kedvelem őt, de Spotify-on random bekapcsoltam egy lejátszási listát, erre jött a száma. Nem is tudtam, hogy ő énekli, csak mondom ahh tök jó ez a szám, tetszik. Megnéztem és még magamon is meglepődtem. Felmerült utána bennem, hogy miért is nem ismertem fel a hangját?! De aztán rájöttem, hogy már többször azt hittem, hogy olyan valaki énekel, akit ismerek és szeretek és közben egy számomra tök ismeretlen előadó énekelt. 
Ma délben találkozom egy csajjal, akitől átveszem az új táskámat. *o* Annyira gyönyörű. Stradivarius táska, szóval ahh. :D Nem tudom, hogy mikor lettem táska buzi. 
Hajnal 2-ig beszélgettünk Zolival telefonon. Ééééés reggel 5-kor fent voltam. WHAT?! Nem tudom. Mondjuk most már kicsit érzem, hogy fáradt vagyok, de valahogy muszáj visszaszoknom. 1-re megyek a suliba évnyitóra... De minek. Küldjék el e-mailben az órarendet. 

Sziasztok!
Eddig is volt probléma a családunkban, konkrétan a húgommal, de ez már túlmegy minden határon. Múlt héten ugyebár itt voltak az unokahúgaim és a húgom. Pénztelenség miatt nem tudtunk elmenni sehova, úgy mint ezelőtt bármikor. Elmondtuk nekik, hogy sajnos ez van, de a játszótérre és a közelbe el tudunk menni sétálni. (Mert ugye bérlete sincs a gyereknek....) Margitszigetre mentünk, a ház előtti játszótérre, stb. Egyszer csak hallom a Zsófitól, hogy a Tamara szíd engem, hogy miért nem megyünk sehova, meg milyen szar itt. Hát akkor menjél, ahova akarsz. Mama valamelyik nap vett pudingot - csokisat és vaníliásat. Megcsináltam és valamiért a vaníliás nem dermedt meg, a csokisba meg néhány apró csomó maradt. Bevallom már nagyon rég csináltam pudingot. De ettől még az íze jó volt. Az unohúgaimnak ízlett is, de Tami megint a hátam mögött szídott, hogy milyen béna vagyok, hogy csomós maradt, meg hogy nem dermedt meg. Az anyját. Tény és való, hogy nem a legdrágább pudingot vettük, és szerintem ez volt a gond. Aztán hétvégéré mama vett Dr. Oetker-es pudingot. Na hát az már nem is lett csomós, és meg is dermedtek rendesen. Reggeli után esszük a vaníliás pudingot, tök jó volt - és nem azért, hogy fényezzem magam -, megettük, kérdezem a Tamit, hogy milyen volt. Erre azt mondta az orra alatt, hogy evett már jobbat is. Hát ott felment bennem a pumpa. Ki van nyalva a kibaszott nagy segge, egésznap játszunk, nem ülhettem a géphez, mert ők játszottak egész kibaszott nap rajta.. azt ilyeneket mond. Akkor csinálja ő. Egy tojásrántottát nem tud megcsinálni rendesen. Utána nem szóltam hozzá, de nem esett le neki, hogy megbántott. Jaaaj mi a baj Klau. Semmi hagyjál. De az egészben a legfelháborítóbb, hogy még csak 10 éves. 10 évesen örültem, hogy kaptam kaját... A másik... valamelyik nap felhívta az apját, hogy ott akar lakni, nem pedig az anyjánál - amit megértek, hisz én is azért élek mamával. Konkrétan zokogott, amíg beszéltek. Miután lerakták odamentem, hogy what.. végül megkért, hogy hívjam fel az Évát, és üljünk össze 3-an, és akkor elmondja neki, hogy az apjánál akar lakni. Úgy is volt. Pénteken átjött az Éva, elmondta - nagy kínszenvedés közepette - neki, hogy mi a gond. Délután pakoltam kicsit a szobámban - hiszen 3 gyerek mellett elég nagy kupi tud lenni - és megtaláltam a régi MP4-emet, amit már vagy 5 éve nem bírtam bekapcsolni. Zsófi fogta, valamit nyomkodott rajta, és bekapcsolt. Hu hát nagyon megörültem neki, feltöltöttem gyorsan, aztán hallgattam rajta a zenét. Tamara egész nap mondta nekem, hogy jaj milyen szép, meg neki is kéne egy ilyen, meg stb ilyen duma. De aznap az Éva itt aludt nálunk, Tami meg vele akart aludni. Így az Eper jött át a Tami helyére. Szóval Zsófival és Eperrel aludtam. Már készülünk lefeküdni, amikor szófosás jött a lányokra. Hát oké, beszélgessünk. Egyszer csak a Zsófi kinyögi, hogy a Tami lopott tőle. WHAT? A nappaliban játszottak már nemtudom, hogy micsodát, de a táskájuk is kellett hozzá. Zsófi elment wc-re és amikor kijött látta, hogy a Tami gyorsan visszatesz valamit a Zsófi táskájába. Rá nemsokra a Tami elment valamiért, és a Zsófi megnézte a táskáját. Benne volt a pénztárcájá, meg pár ceruza. Megnézte a pénztárcáját, és nem volt benne a 2000 forintja. Belenyúlt a Tami táskájába, és kivette belőle a saját kibaszott pénzét. Mi a fasz, már ne haragudjatok!? Utána meg mondta a Zsófi, hogy mondta neki a Tami, hogy ha majd elalszom, vagy nem figyelek, akkor majd elrakja az MP4-emet, mert neki mennyire tetszik, és amúgy nekem úgysem kell. Megáll az agyam. Mi lesz ebből a gyerekből? 12 évesen beviszik a börtönbe, mert lopott a boltból? Micsoda?! Ez mind az Éva hibája, hiszen rohadtunk elkényesztette. És akkor csodálkozik, hogy az iskolában senki sem szereti. Nem hiszem, hogy ezt most kezdte el. Oké... tudom, hogy minden gyerek megpróbál valamit lenyúlni, vagy sikerül is neki, de ha nem szólunk rá akkor baszhatjuk az egészet. Kiskoromban és is csórtam a boltból 1 rágót, meg vettem el a barinőmtől babaruhákat, de észrevették, rám szóltak és ennyi. Azóta semmi. Nem hiszem el, hogy senki nem próbálta meg. De ez.. azért szerintem senkinek nem jutna eszébe egy MP4-et ellopni, hacsak már nem lopott el más kisebb dolgott. Szóval a múlt hetemet inkább kitörölném.. Hétfőn akartam menni edzeni, hogy kiadjam a gőzt, de természetesen a rohadt nagy eső miatt beázott az összes terem és felújítás van. Dejó. Mikor máskor?! Ezen a héten be se lehet menni, és csak jövőhét kedden lehet legkorábban menni, de akkor se tudok menni, mert orvoshoz kell mennem. Leghamarabb jövőhét szerdán tudok menni. 
Ezért hétfőn inkább átmentem Zolihoz. Theot elvittük állatorvoshoz, mert a hátsó lábait elég furán tartja, és sokat megy a hasa. Erre kiderült, hogy 80%, hogy meg kell a csípőjét műteni, meg hogy valami komolyabb cucc van a gyomrában, ami miatt megy a hasa. Jobban örültem volna, hogy ha csak gilisztás... Mondjuk nem látszik szomorúnak, vagy életuntnak, csak mondták, hogy az se jó, hogy ha így marad a lába, meg az se lesz jó, hogy ha megműtik. Hiszen mint az embereknél is, amit egyszer megműtöttek, sose lesz olyan, mint rég. Még egy ok, ami miatt aggódhatok.
Szerdán találkoztam Nettivel/Anett - már nemtudom xd - és annyira jó volt, hiszen már kicsi korunk óta ismerjük egymást, de most így a középsuli meg a nagy távolság miatt iszonyat ritkán találkoztunk. Jó volt beszélgetni vele. Ma délután találkozom Krisztivel. :)

Sziasztok!
Rég voltam ilyen szomorú. Tegnap este eltávozott az élők soraiból Anna (Tami apjának az élettársa). Iszonyatosan szerettem őt, hiszen annyi mindenben segített, lányaként tekintett rám. Sajnos tavaly novemberben megállapították, hogy rákos, és most vitte el. A legkegyetlenebb az, hogy csak 46 éves volt. Amikor meghallottam elkezdtem zokogni... el se tudom képzelni, hogy akkor hogyan reagáltak a gyerekei. Szeretünk Anna!

Tegnap délután elvittem a gyerekeket a Margitszigetre egy kicsit játszani. Talán 2 órát lehettünk ott, aztán elindultunk haza, mert már kajásak voltunk. Ahogy beléptünk a házba, elkezdett ömleni az eső. Pont megúsztuk. Kicsit volt időm magamra is, szóval leültem a gép elé és nézelődtem. Elolvastam Hóvirág legutóbbi bejegyzését, és teljesen magamra ismertem. "De le fogom magam győzni. Két dolgot is le kellene győznöm ebben az évben. Az egyik ez a begyepesedés, mert elég nevetséges, hogy nagy karriert akarok úgy, hogy beszari vagyok. De remélem, hogy majd most szépen megváltozok, eddig nem akartam érte tenni, most már fogok. Csodálkozok, hogy kiüresedett és magányos vagyok.. Mitől is ne lennék... Ebből most már elég. Nem létezni, hanem élni akarok..." Igazán motiváló volt a számomra, és én is megfogadtam, hogy elkezdett nyitott lenni új/ismeretlen dolgokra. Mert ez így nem állapot. :)
Reggel első dolgom volt Nettit (nekem még mindig Netti) felköszönteni! Remélhetőleg hamarosan találkozunk, mert már nagyon hiányzik. 
Mama ma csinál nudlit. NUDLIT. Az egyik kedvencemet! Már nem is emlékszem, hogy mikor ettem utoljára... Igazából eddig a héten végig csaltam. Semelyik nap nem bírtam betartani a diétámat. Konkrétan lenyomta mama a torkomon a tejbegrízt. Nem azt mondom, hogy zabáltam, mint egy konyhamalac, csak a "rossz" dolgokból is ettem. Hál istennek nem mutatt többet a mérleg, szóval jól csináltam. :D Úgy vagyok vele, hogy akkor még ezt a napot "kibírom", utána meg folytatom. De akkor is...NUDLIIIII. *o*