Sziasztok!
Megpusztulok! Alig van egy perc nyugtom. Múlthét hétfő óta itt vannak az unokahúgaim, vasárnap óta meg a húgom. Mama dolgozik és persze ki vigyáz rájuk? Na ki? Természetesen, hogy én. Na de kezdjük az elejétől. Ott hagytam abba, hogy megyek egy ilyen jós emberhez. Újbudán egy órára eltévedtünk, de végül megtaláltuk a helyet. Amikor bementem 3 db kártyát be kellett helyeznem egy könyvbe tök véletlenszerűen. Utána volt egy jó háromnegyed órás meditáció. Mondjuk nem nagyon tudtam "ellazulni", mivel nagyon kíváncsi voltam, hogy mi fog történni. Utána "felkeltünk", aztán Éva kiment, mert a kártyás rész jött, amiben nem nagyon hiszek. Csomó érdekes dolgot kirakott, meg olyat mondott, amit senki nem tudott rólam. Furaaaaaa. Aztán a születési évszámom alapján megmondta, hogy "iszonyat jó számaim vannak" és, hogy olyan nyitottnak kéne lennem, mint Soma Mamának. Hát ennek nagyon is az ellentéte vagyok. :D Aztán egy alvó vulkánhoz hasonlított, és azt mondta, hogy 2-3 éven belül kifogok tőrni, és, hogy alig fognak rám ismerni, azok akik ismernek. Nagyon nagyon érdekes... :D Meg mondott egy közeljövőben bekövetkező rossz dolgot, amit úgymond várok, de mégse, hogy mégis mennyire mond igazat ez a jóember. :D Utána elmondta, hogy az a 3 db kártya, amit a könyvbe raktam, azok az én mestereimet jelképezi. Utána mondta, hogy az egyik az nagyon ritka, és amióta ezen a pályán van (8 éve) én vagyok a második, akinek Ő az egyik mestere. Majd hozzátette, hogy akiknél szerepel ez a mester, az sokra viszi. De jó is lenne. :D Persze még csomó dolgot mondott, de azt nem szeretném leírni. :D Szombaton átmentem Zolihoz, de nem csináltunk semmit, mert beteg volt. Múlt hét kedden hazajöttem, szerdán meghozták Zsófi és Eper kiscicáját, akik rohadt aranyosak, meg minden, de 800 fokban bekellett csukni az ablakomat, hogy "nehogy kiessenek". Na akkor már nem is voltak olyan aranyosak. :D A múlt hétvégén is Zolinál voltam, nem csináltunk sok mindent. Lementünk Dunára Theoval és filmet néztünk otthon. Hétfőn hazajöttem, és most örülök, hogy vééééégre jó idő van. Igen, én az ilyen időt szeretem. Mondjuk ennyi eső nem kéne. :D Na hát ezt a majdnem 2 hetet jól lerövidítettem, de hát sietnem kell a kölkök miatt. :P

Sziasztok!
Jaj annyi mesélnivalóm van, hogy azt se tudom, hogy hol kezdjem. Várjunk csak... JA NEM IS. Szar se történt ebben a bő egy hétben. SEMMI. Oké nyár van, punnyadás, de hogy ennyire ne történjen semmi, az is ritkán van. Mondjuk visszagondolva nem bánom, mert pihengettem. Múlt hét pénteken voltam spinracingezni. Szombat délután átmentem Zolihoz, úgy volt hogy majd vagy aznap, vagy vasárnap elmegyünk Dunára Theo kutyával, de Zoli rosszul lett. Lázas lett, meg fájt a hasa. Szóval otthon gyógyítgattam. Hétfőn már kicsit jobban lett, de csak a kertig jutottunk. Kedden délelőtt jöttem haza, délután mentem spingracingezni. Szerdán találkoztam Krisztivel, felköszöntöttem, beszélgettünk. Tegnap Anettal találkoztam, őt is felköszönöttem, mert ma van a szülinapja, aztán mentem megint spinracingezni. Hm... most így visszaolvasva azért történtek velem dolgok, csak számomra ez már annyira mindennapi, hogy olyan, mintha nem történt volna semmi. :D Ma találkozok Évával és elmegyünk ilyen jövendőmondós emberhez. Érdekelni érdekel, de nem az fogja meghatározni az életemet, hogy mit fog mondani. Akiknek mondtam, annak a fele azt mondta, hogy tök felesleges, baromság, jó megvan ez az oldala is, de engem az ilyen dolgok amúgy is érdekelnek. Éva volt már többször is nála, és hogy valami átoktól is megvédte meg mit tudom én, meg elvileg nem ilyen alap dolgokat mond, hogy pl. te lány vagy és van két füled. Hát majd meglátjuk... mindenesetre nem zárkózok el. :D 

Sziasztok!
Történt pár dolog, de persze nem olyan izgalmasak. :D Múlt hét szerdán nagyba punnyadok, gépezek, meg minden... szóval a szokásos. Dél körül gondoltam egyet, megmelegítettem a kajámat, kapcsolom be a sorozatomat, erre csörög a telefon. Éva volt az. Nem-e érek rá?! Hát nem nagyon akartam ráérni, mivel sokkal fontosabb a sorozat. Igen, nincs életem. :D Végül Tamara rávett, hogy menjek, találkozzak velük, mert már rég láttuk egymást. Mindig megkapja azt, amit akar. Ez lesz a veszte. Úgy volt, hogy Margitszigeten találkozunk, de útközben felhívtak, hogy menjek a Jászaira. Odaérek, nézem, sehol nincsenek. A Mekibe voltak, hát hol máshol. Csak a Tamit láttam, gondoltam Éva vesz maguknak valamit. De nekem is hozott kaját, de direkt mondtam neki, hogy nem fogom megenni. Végül engedtem, és csipegettem pár sültkrumplit, meg ettem 2-3 falatot a hamburgerből. Oké finom volt meg minden, de nem szabadott volna. Később meg is kaptam érte a büntetésemet. Átmentünk a Margitszigetre. Semmi értelmeset nem csináltunk, egyik végéből a másikba átsétáltunk, közbe 800 képet csinált az Éva. Már nagyon idegesítő volt. Hazamentem, bepakoltam és mentem edzeni. Hát basszus....nagyon szarul voltam. Hányingerem volt, gyenge voltam.. szörnyű volt. A ratyi gyorskajától volt.. oké, hogy eltelt 2 óra, de hát az ilyen rossz étel nem szívódik fel ennyi idő alatt. Nem is tudom, hogy bírtam ki az egy órát. Csütörtökön egész nap mentem. Voltam az Államkincstárba, suliba, meg a bankomban a címváltozás miatt. Nagyon izgalmas volt. Hazafele gondolkoztam azon, hogy az Örsről megyek metróval, hiszen akkor rohadt meleg volt, de láttam a kijelzőn, hogy 2 perc és jön a 32-es busz. Ugyan ott vagyok, akármelyikkel megyek. Megvártam a buszt. Rossz ötlet volt. Semmi levegő nem volt, nyitva volt az összes ablak, de állt a levegő, ráadásul a hideg helyett a meleget nyomatta a 'légkondi'. Pff az ellenségemnek nem kívánnám. Pénteken itthon pihentem, nem kellett sehova menni délelőtt. Este elmentem megint edzeni. Szuperül bírtam, pedig nem szoktam magamat dicsérni. Szombaton délután kimentem Szilasra, vasárnap délután mentem át Zolcsihoz. Filmeket néztünk. Annyira örültem ennek a lehűlésnek. Imádom ezt az időt. Sokan mondták, hogy Angliában kéne élnem, mert ott mindig ilyen az idő. :D Eső csak mértékkel. :D Valamelyik nap elvittük Theot sétálni, erre pont akkor kezdett el szakadni az eső. Szóval az 1 órát körútból lett 10 perc. Barátnőm miatt elkezdtem nézni a Pretty Little Liarst, pedig nem vagyok oda az ilyen csajos sorozatokért. Aztán ahogy néztem, nem is olyan csajos. Mármint a gyilkosság, meg a csavarok. Mondjuk még mindig nem üti meg a kedvenc sorozataim nyomát, de egyszer hátha. :D Tegnap jöttem haza, találkoztam Anettal, utána együtt mentünk edzeni. Most még jobban bírtam, mint pénteken. Az edző meg is dicsért. :3 Jól esett. Kedden mértem meg magam, és 6 kilóval kevesebb vagyok, mint másfél hónapja. Jeee. :D Decemberre meglesz az álomalak. :D

Sziasztok!
Hogy bírjátok ezt a nagy meleget?! Megpusztulok. Kamuztak itt nekünk, hogy vasárnap jön a lehűlés... nem lett belőle semmi. :D Csütörtökön délután átmentem Zolihoz. Pénteken délelőtt elmentem Zolival edzeni. Teljes test volt. Élveztem nagyon, pedig eddig mindig szenvedés volt. Spinning hatása. Délután találkoztunk haverokkal. Sajnos Csabi nem ért rá, így csak 4-en voltunk. Márk hiányzik a legjobban... a nyomi kint van még mindig Angliában. Igazán haza jöhetne. A lényeg, hogy úgy volt, hogy ott alvós este lesz, meg iszogatás, dumázás, filmezés ilyesmi, de Zoli szülei nem tudtak elmenni a szállodába, mert összejöttek a dolgok. Ugyebár kamionos üzletük van, és hát nem az ígért időpontra pakolták meg, így csúszott az egész, aztán nem is volt kedvük elmenni. Szóval ebből csak egy mozizás lett. Megnéztük a Ted 2-őt. Néztem előtte róla véleményeket, eléggé lehúzták, de szerintem jó volt. Mondjuk az igaz, hogy olyan volt a film, mintha egy csomó Family Guy részt összegyúrtak volna. :D Utána dumáztunk még egy kicsit, aztán ment mindenki haza. Szombaton Zolival levittük Theo kutyát a Dunára. Rávettem Zolit, hogy vigyük Lili kutyát is (tacskó-mopsz keverék - nemtudom, hogy jött össze), de meg is bántam. Öregségére megbolondult már ez a kutya. Levesszük a pórázt róluk, hogy bemenjenek a vízbe, Theo szalad, mint egy bolond, a Lili is, csak ő a másik irányba. Amíg rajta volt a póráz semmi baja nem volt, meg Zoli mondta, hogy amúgy se menne el. Hát persze, hogy hiába szóltam neki, baszott visszajönni, így rohannom kellett utána. Gyors sprint megvolt. Nagyon mérges lettem rá. Utána már nem ment el. Bementünk Theoval a vízbe, mondjuk csak térdig, de jó hűvös volt a víz. Aztán kint hagytuk a parton Lilit. Zoli talált egy kis szigetet, ahol csak bokáig ért a víz. Oda bevonszoltam Lilit, aztán csak lesett, hogy nem tud hova menni. Theo meg lusta, nem akar úszni. :D Milyen kutya ez?! :D Kicsit megkapta a hátamat a nap, szóval most két ratyi csík van a top helyén. Ha ezt tudom, akkor legalább a tetkómról lehúzom a pántot. :D Jó koszosan mentünk haza. :D Utána még mentünk valahova, de nem rémlik, hogy hova. Vagyis nem volt fontos. :D Vasárnap otthon punnyadtunk. Délután átmentünk a másik házba, Zoli anyukájának csináltam tortát. Mivel úgy volt, hogy elmennek hétvégére, tökre örültem, hogy mire hazaér lesz egy meglepi tortája, de így... még jó, hogy ott a másik ház egyenlőre. Nem volt feltűnő, hogy minden szart áthordtam, de hát na. :D Túrós gyümölcsös tortát csináltam. Ebben a melegben szerintem a legjobb, mivel hideg és nyami. :D Másnap reggelre meg is dermedt. Hétfőn voltunk Tacskóba, vettünk kaját meg minden. Azt mondták, hogy vesznek medencét, de nem lett belőle semmi. Pedig mekkora király lenne 80 fokban a jó kis medencében punnyadni. :D Bejött velem Zolcsi a Hepi otthon boltba, ki is néztem magamnak jó cuccokat, megyek a pénztárhoz, erre nem lehet kártyával fizetni. Gonoszok. Persze kp nem volt nálam. Hát hogyne. :D Hazamentünk, aztán odaadtuk a szülinaposnak a tortát. :D Utána voltunk fodrásznál. Jó rég voltam, majdnem fél éve. Kellett már neki a vágás. :D Aztán sírtam, hogy rövid lett. Pedig csak 3-4 centit vágott. :D Úgy volt, hogy hétfőn este jövök haza, de Zoli meggyőzött, hogy csak ma jöjjek haza. Úgy is volt. :D És persze ma is megvolt a kis lelki szemetesláda beszélgetésem. Rámírt délután egyik osztálytársam, hogy itt van az Árpád hídnál, menjek már le, mert milyen rossz kedve van, meg szétverte a kezét. Eleinte nem volt kedvem, mivel nem mondom magunkat olyan jó barátoknak, inkább ismerősnek, de annyit könyörgött, hogy lementem. Hát kb háromnegyed órára találkoztunk, és az végig róla szólt. Nem baj, láttam, hogy szar napja, vagy inkább hete volt, de azért megkérdezhette volna, hogy hogy vagyok. :D Eskü valami pszichológusnak kéne lennem. Amúgy amikor hazaértem, Lujzi cila nagyon édes volt. Majdnem egy hete nem találkoztunk, annyira bújt. *o* Cukker. 
Azon gondolkoztam, hogy le kéne már cserélni ezt a kinézetet, de annyira imádom, annyira a személyiségem, hogy még nincs kedvem. Pedig már nagyon rég óta ez van fent. :D 
Hazafele hallgattam a zenét, és a Lordi-tól a Hard rock halleluja jött, amit már elég régen hallgattam, de vagy már ezer éve imádom! És a kedvenc részemnél még mindig kirázott a hideg. (videó - 2:28) Az élet apró örömei. :D

Sziasztok!
Ebben a pár napban semmi különös nem történt. Vasárnap átjöttek az unokahúgaim. Már hiányoztak, hiszen elég régen találkoztunk. 2 hónapja. De hát az már rég. :D Természetesen a szokásos történet ment. Töltsek le zenét, rakjam fel ezt meg azt a telefonokra, blabla. De azért jó volt látni őket. Úgy volt, hogy délután 4-re már Zolinál leszek. Hát örültem, hogy fél7-kor eltudtam indulni. Amikor felszálltam a 33-as buszra, akkor ugyebár az ember körbenéz és keres egy helyet, ahova letud ülni. Kiszúrtam egy jó kis helyet, el is indultam felé, aztán arra lettem figyelmes, hogy valaki kicsavarodva bámul engem. Nem is értettem. Végig néztem magamon, de hát semmi olyan furcsa nem volt, ami miatt ennyire kellett bámulni. Aztán ránéztem az emberre, hogy dafug?! Aztán mondja, hogy szia klau. Nem tudtam kiez, és honnan tudja a nevem. :D Aztán mondja, hogy Tomi. Nagyon hangosan forogtak a kerekek a fejembem. Aztán leesett, hogy az egyik volt osztálytársamnak a bátyja. 5-6-ban voltam a sráccal egy osztályban, és akkor ismertük meg a bátyját, akivel azóta nem is találkoztam. Röpke 7 év. Mindig kivolt fakadva, hogy majd ha nagyobb leszek, akkor felszed. Hahahahhaha. Szóval ő volt. Sose volt szimpatikus, de hát köszönni köszöntem neki. Leülök, mint aki jól végezte dolgát, erre kérdezi, hogy nem ülök mellé?! Hát najó, egye fene. Nemtudom, hogy a homlokomra volt írva, hogy 'lelki szemetesláda' vagy micsoda? Elmesélte, hogy mit dolgozik, és kivel van rosszba, ez tartozik neki, vettek kocsit de rossz, mennek nyaralni, de vissza kell közben jönniük valami papírt elintézni. Dafug. Nem is értettem. A 40 perces útból talán ha 2 perc szólt rólam?! Annyi, hogy most lett vége a gyakorlatnak, és hogy minek tanulok. A maradék időben, az előbb említett témákat fejtette ki.. de nagyon. Még úgy köszönt el, hogy szia bébi. Kiröhögtem és mondtam, hogy nem vagyok a bébid. Remélem, hogy soha többet nem fogom látni. Milyen kedves vagyok. :D Megvoltam halva Zolinál. Közrejátszott az izomláz is. Theo kutyáztam, meg játszottunk. Voltunk Decathlonban. Azt hiszem, hogy máshova nem is mentünk. Szerdán délelőtt eljöttem, találkoztam 2 osztálytárssal a Keletinél. Az Arénába mentünk megnézni a Magic Mike-ot. Jó film, de több táncot és félmeztelen pasit vártam. :D Utána hazajöttem, majd mentem spinningelni. Rá vettem Anettot, hogy jöjjön velem. A szokásos volt. Ő beszélt végig, hogy ez van meg az, meg se kérdezte, hogy velem mi van. Lényegtelen, legalább ő kimondta magából. Ja, de hazudok... Zolival beszéltünk telefonon egy kicsit, és miután elköszöntünk sziával - mint mindig - akkor megkérdezte, hogy semmi szeretlek meg csók, stb. Hát mondom minek?! Tudjuk jól, hogy szeretjük egymást, hiszen, akkor nem lennénk együtt. Ha meg 2 percenként mondaná, tuti kikészítene. Ennyi volt az én részem. Spinracing után el mentünk a hapsija munkahelyére. tütütütütüüüü Burger King. Kivette a szünetét, és leült hozzánk enni. Ügyes voltam, nem ettem belőle semmit. De ez a "beszélgetés" abból állt, hogy megették egymást, így puszi, úgy szeretlek, jaj a Feri... én meg nyomkodtam a telefonom és akármikor smároltak, hozzájuk vágtam, hogy de undik vagytok. És nem esett le nekik, hogy kellemetlenül érzem magam. De még annyi se, hogy hozzám szólnának.. mit tudom én, milyen volt a napod bazdmeg. Vagy valami. Már ott tartottam, hogy felállok és elmegyek. De nem volt annyi vér a pucámban. És akkor ez a legjobb barátnő. Hát köszöntem. :) 
Ma megyek vissza Zolcsihoz, holnap találkozunk a srácokkal, valószínűleg megyünk megnézni a Ted 2-őt, és utána fogalmam sincs, hogy mit fogunk csinálni, de tuti kitalálunk valamit. Hétfőn lesz Zoli anyukájának a szülinapja. De semmi kreatívat nem tudtam eddig kitalálni. Tortára gondolok, de félek, hogy ez túl ratyi. Vagy olyan, mintha nem kapott volna semmit. Pff nemtudom. Csak kitalálok valamit. :)